Tartalom

                                                                                              / …mosolyt fakasztani,

                                                                                              könnyet letörülni…/

                                                                                                          Németh László

Mosolyok…

Mosolyt szeretnék az arcodra tenni,

Oly hétfőtől szombatig valót…

Mert vasárnapra már ünnepit

Gondoltam, tőled-nekem szólót.

Aztán tennék egyet a homlokodra,

Fényest, diadémest, ragyogóst,

S sompolyogva terítenék

Szívedre is opálos, selyma-somolygóst.

És nevetést is igéznék az ajkaidra,

Teltkebles, öblös, kacagást,

S karjaidnak lágyságára bíznám

A kvaterkázós hahotát.

És az ágyékodra is helyeznék,

Egy csiklandósan sikkantót…

Tejmeleg melledre meg kettőt:

Olyan laktatóan cuppantóst.

És egy utolsót az ősz hajadra,

azt az asszonyosan döcögőst,

És én ott lenn a mély humuszban,

Hallgatom majd, mint csecsemő…

Soroksár, 2007. 03. 21.

PLT’