Ősz 2009.
Ősz van.
Levelek,
fák, madarak,
gazok ősze.
Hullanak,
állnak,
száradnak,
költöznek.
Ősz van.
Buta,
álmosító köd van.
Még nem hullok,
állok.
Nem száradok,
élek.
De baj van,
érzem ott legbelül,
baj van.
Ezen az őszön,
az ősz ködén túl,
vagy benn a ködben,
elvetélt bennem a
tavasz.
Soroksár
2009. október 31.
PLT’
|