Fedeles Boldizsár végső imája

Látod Uram, most csak makogok,

Mert mikor lett volna módom

Hálát zengenem (csak egy sima fohászt)

Nem jött más ajkaimról, mint

Panasz, könny, káromlás:

Hogy miért vagy bennem,

Ha nem mutatkozol,

És mást mondtam, tettem, mint

Ami bennem volt,

Halogatva mindig a végső imát,

Melyet nem mondtam el soha,

S végleg elkéstem már,

Elkéstem zsoltárral, himnusszal, imával,

S üres kezemmel íme itt vagyok,

S látod uram: csak zokogok, zokogok.

Budapest-Farkasrét, 1992.