zakítás
ikor elfárad egy kötelék,
Nem szakad, nem pattan
szét mint a húr,
csak fáradtan megnyúlik,
lankadtan lóg,
mint póznák között a drót.
ajd szálanként
- naponként- mállik,
Mint vénember csók
Ringatón, ring a tón.
Selymes szerelme
Elvásik, minta hang,
Mint a szó, mintaszó!
lalél benne
A kedv, a tűz
A remény, és a jó.
S végül pára lesz maga is,
Mint tavaly a hó,
Mint a tavalyi hó.
Soroksár
2008-07-15
PLT’
|