„Ne lopj!”
Mózesi törvény, szintén nincs kifejtve, nincs szankcionálva, rábízza Mózesre, Áronra és fiaira, aztán a leviták rendjére ezt.
Ez a parancs többféleképpen közelíthető meg:
1.) Elsődlegesen és természetesen a személy, az adott közösség magántulajdonának védelmére szolgálna, és gondolná ezt minden halandó, aki póri lelkű, és nem gondolkozik, mert:
Az első lopás a Tórában, a Teremtés könyvében nem egy brókerbotrány volt Kulcsár Attilával, hanem a tudás fájáról loptak!
2.) Egy almát, kettőt, elnézett volna az Úr, de a tudást lopni - az kiűzetéssel járt.
(Ha belegondolunk, ez volt az első ipari kémkedés, amit aztán folytatott Prométheusz, mikor ellopta a tüzet az istenektől.)
Most akkor nézzük meg, mit is lophatott el Ádám és Éva az Úrtól, ami olyan nagy haragra gerjesztette? Almát?
Az Úr észrevette a tolvajlást, keresi Ádámot, és nem találja. Ezért szólítja!
- Hol vagy Ádám?
- Elbújtam, Uram.
- Miért bújtál el, Ádám?
- Mert mezítelen vagyok!
(Ezt nem kerestem ki, szabadon idéztem, nézzen utána az, akinek ideje van erre.)
Nem almát említ, nem tolvajlást vall be, hanem azt a valóságot az ő istenének, ami igaz is! Eddig mezítelen volt, most pedig rájött a meztelenségének tudatára, és ezt szégyenli az Úr előtt. De hát eddig is meztelen volt, az úr így küldte a Paradicsomba, miért csak most jött rá? Mert ez volt a Tudás, ez volt az alma, ez volt az az információ, amit Isten eltiltott az első emberpártól (de a kígyó meg jól megsúgta nekik).[1]
Ez volt az első eset, hogy az ember többet tudott, mint azt az Isten eltervezte. Istennek nem volt jó, hogy az első emberpárnak nemisége legyen, szaporodni tudjon, de az sem volt jó, hogy az emberpár megismerje a gyönyört (hogy a félmajomból kreált nőstény akkor is felvegye a párját, amikor nincs is tüzelése). Hogy a szodómiát megtiltsa,[2] hiszen azáltal, hogy csak embertársammal, akkor és ott, amikor mindkettőnknek jó, úgy és olyanformán, hogy a nemi közösülés lelki szövetséget köt két ember között, na, ez az Úrnak nem volt benne a terveiben.
Bizonyítják ezt a következők:
A paradicsomi állapotban nincsenek szabályok, melyek szodómiát, paráznaságot szankcionálnának, hiszen ezek vagy nem léteztek, vagy természetesek voltak.
Az első emberpárnak nincsenek gyermekei a Paradicsomban, Káin és Ábel csak a kiűzetés után születnek.
Az eredendő bűn abban foglalható össze, hogy az ember, akit az Isten saját képmására (genetikájára) teremtett, szert tett olyan tudásra, amely a test és lélek szimbiózisát egyesíti, magyarán az istenekkel lesz egyenlő. Ezt meg az Úr nem viselte jól.
Gilgames, aki félisten volt, elmegy megkeresni az örök élet titkát.Társa, Enkidu, a félig majomember csodás kalandokban vesz részt, hogy megfeleljen félisteni társának. Most átmegyek a Teremtés könyvéről, a Gilgames eposzra:
„...és mondta az Örökkévaló:
az Ádám olyan lett, mint egy közülünk,
tudván jót és rosszat.
Most pedig nehogy kinyújtsa kezét, és vegyen az élet fájáról is,
Hogy egyék, és éljen örökké.[3]
Kiűzte tehát Ádámot és Évát az Éden kertjéből.
(Gilgames eposz)
A NAGY LOPÁS után, amelynek károsultja maga az Isten (istenek)[4] volt, kezdődött a társadalmi lopás szankcionálása. Érdemes utánanézni Hammurabi törvényeiben, a római jogban, az egyiptomi és kelta iratokban, főleg a klf. Halottak Könyvei adnak arra jó utalást, mit nem szabad lopni. Ezernyi törvény és ezernyi tiltás - hiába. Márcsak ilyen az ember. A mi szempontunkból a következő a lényeges:
Az iszlám eleve kimondja azt, hogy milyen helyekre nem mehetsz be hívatlanul, és ha bemész, akkor hogyan viselkedj (ld. vendégjog kialakulása a nomád népek történeteiben, amit még az amerikai indiánoknál is megtalálunk).
Ezt azért teszi a Korán, mert elejét akarja venni magának a lopásnak. Ha nincs kísértés, nincs bűn. Előjön ismét a vallási tiltásban a negatív tagadás, mint az egyiptomi elszámolásban. Mit nem tehetek meg, és ezeket ismerem-e. Ezek MEGELŐZŐ vallási-társadalmi törvények!
(Érdekes, hogy ez a mai világban csak Amerikában létezik, ott mindenkinek elmondják, hogy nem mehetsz be más portájára hívatlanul, vagy ha ezt megteszed, a gazda jogosan lelőhet. Talán ezen az egy ponton találkozik Amerika az iszlámmal, de itt sem az erkölcsiség miatt, hanem a magántulajdon védelme végett.)
„Ti hívők! Ne lépjetek be mások házába, amíg nem kértek engedélyt, és nem üdvözlitek a ház népét! Ez jobb nektek!”[5]
„ És ha nem leltek otthon senkit, akkor ne lépjetek be, amíg nem kaptok engedélyt! És ha azt mondják: Forduljatok vissza, akkor forduljatok vissza! Ez illendőbb Nektek”
„Ám nem róható fel vétekül, ha lakatlan házba léptek, ahol van valami, ami hasznos Nektek. Allah tudja, amit kinyilvánítotok, és amit elrejtetek” (Korán: 24. szúra, 27-29.vers)
Azért ezek igen szép és kerek dolgok, nem?
Most néhány lopási esetre utaló dolgot rakok egymás mellé:
1.) Éva ellopja az almát,….kiűzetés a Paradicsomból.
2.) Hammurabi törvényei az okozott kár nagyságának megtérítésével és kárpótlással szankcionálnak.
3.) II. Endre király idején: „S az, ki száz meg százezert rabolt, bírája lészen annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített.” (Bánk Bán: Tiborc panasza)
4.) Könyves Kálmán: Ki egy tyúk értékénél nagyobbat oroz, kézlevágással büntessék.
5.) Közben azért lopnak országokat is, embereket is (ld. rabszolgaság egészen az amerikai „Észak Dél ellen” háborúig [Jules Verne], aztán eladják a húszas években a Rottenbiller utca fakockáit, mely maga az út volt. Akkoriban még nem ismerték McAdam skót mérnök nevét, róla van a makadám út elnevezve, mely kőkockákból épült.
Magyarul, a lopást, a lopásra való hajlamot sem Istennek, sem embernek nem sikerült kiirtani belőlünk, egészen Zalatnai Ciniig.
(Látod, Uram, kár volt abba az egy tetves almába úgy belekötni! „Romlásra indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajúl?[6]”
Soroksár 2004. 11.11 plt’
[1] A mezopotámiai Gilgames eposz Teremtés könyvében az Úr neve ENLIL, és a „társuralkodó” Isten neve ENKI. Mivel Enki elárulta az embereknek az Istenek titkát, ezért őt egy számunkra nem szimpatikus állat mezébe öltöztetik fel. Figyelem!!! Itt kezdődik valami, majd hétezer évvel később él egy görög rabszolga, Aesopus, aki az állatfabulákat írja, ezt elfelejtik, és 1500 évvel később felfrissíti a feledésből La Fontaine francia költő verses kötete, melyből ismerjük a mára már klasszikus állatmeséket. Szép, nem?
[2] 2.) A szodomita tiltások már csak a fejlettebb emberi társadalmaknál jönnek elő. Ez a Tórában nem szerepel, de még a tízparancsolatban sem.
[3] Szaporodni tudjon, és ezáltal utódaiban örökké éljen
[4] Zavarban vagyok, de ki kell mondani! Minden régi irat, feljegyzés istenekről beszél, még a Tóra első változataiban is a Jahve többes szám szerint íródik, csak a zsidó vallás monoteizmusa hozta be az EGYISTEN fogalmát.
[5] Egyszerre tilt és fenyeget: Ez jobb Neked! stb.
[6] Berzsenyi Dániel: Kesergés (későbbi címén A magyarokhoz) Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
