Nicola Vapcarov bolgár költő. Azért választottam ezt a versét, mert hangulatilag igen hajlik az én Esti búcsúzás című versemhez. Vapcarov verse is gyönyörű, bár sztem fordítási baki lehet benne. (v. j.)

Búcsú

Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
mint messzi vendég, kit senki se várt.
Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak -
Az ajtót be ne zárd!

Belépek hozzád, csöndben letelepszem,
s csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
megcsókollak, és úgy megyek tovább.

 
Kardos László fordítása