Mikor a szemünkkel…
Ha már nem lesz erőm, hogy megsimítsam arcod,
S a mozdulat bénán lóg a szívemen,
Akkor szemeimmel szemeidbe nézek:
Hogy pupilláink enyelegjenek.
Ha már nem tudok majd lépni feléd,
S csak a szívem dobog a lépteim helyett,
Akkor szemeimmel szemeidbe lépek,
És azonnal hozzád érkezem.
Ha eljön az idő, mikor már nem szerethetünk,
Nem lesz jövőnk, múltunk, és nem lesz jelenünk,
Akkor mi ketten nagyon boldogok leszünk,
Mikor te és én szemünkkel szeretkezünk.
Budakeszi, 2009. március 13.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
