Tartalom
Zúzalék vers
Repedést visz a kő a hátán,
Mint fáradt vándor, úgy bandukol.
Szalad egy kis kavics utána,
Mégsem éri el, nem éri utol.
Árva kavics kérdi sírva:
Ha nagy leszek, majd kő leszek?
S hátamon egy repedéssel
Öregesen bölcs leszek?
Voltál már kő, mondja a kő,
S bölcs is voltál, állítom.
S kavics lettél, mert nem észlelted
A repedést a hátadon.
Most kavics vagy, és már látom,
Az új árkot a hátadon,
Nem kő, hanem homok leszel,
Hidd el nekem, jól tudom.
És a homok rovátkája
Mivé tesz majd, nem tudod?
A poron is van még karcolás,
Ó bölcs kő, hogy gondolod?
A pornak hátán nincs repedés,
Onnan nem porladsz tovább.
Jön majd egy szél, s elvisz messze
S tiéd lesz az ifjúság.
2005-12-02
Soroksár
Balla Tünde írta az első versszakot.
Én csak befejeztem.
|